Általános leírás

Általános leírás

 

Kibéd egy közepes nagyságú település a Kis-Küküllő jobb partján, 370 méterrel a tengerszint felett, az erdélyi  medence keleti részén, Erdély szívében.  A vöröshagyma termesztés hazája. Hosszúsága 2,5 km, szélessége 700 m (1999-es statisztikák szerint).

Orbán Balázs így jellemzi: „Kibéd a Marosszék legnagyobb és legszebb faluja, mely az Uron és Tabika patakok Küküllőbe ömlésénél fekszik”, és megállapítja (1860-ban), hogy Kibéd határa 6553 holdat tesz ki, melyből 1807 hold a szántó, 849 hold kaszáló, a többi erdő, legelő és terméketlen föld.

 

Keleten a Síklódi hegyek dombjai strázsálnak (1025 m),  északkeleten a Bekecs (1079 m) míg a völgyben folydogáló Kis-Küküllő végigkíséri a települést. A térség földrajzi jellegzetességei határozzák meg Kibéd községet , melyek az idők folyamán nagymértékben befolyásolták és könnyítették a település fejlődését.

Tekintve hogy a völgy északkelet  és délnyugat irányba nyúlik összekötve ily módon  a Szovátai és Erdőszentgyörgyi-medencéket, településünk egyféle „ medencecsatorna” jelleget nyert.

Ennek tulajdonítható hogy Kibéden vezet át az Erdőszentgyörgyöt  Szovátával majd Parajddal és Székelyudvarhellyel összekötő  A13-as nemzeti út. Ugyanez az út vezet a másik irányban Balavásárra ahol találkozik az E15-ös európai úttal amely északnyugat irányban Marosvásárhellyel, délre pedig Segesvárral köti össze. Településünkön áthalad a Kis-Küküllő mente legfontosabb vasútvonala is amely könnyű elérhetőséget biztosít a Parajdra, Dicsőbe, valamint Balázsfalvára igyekvőnek..

 

Földrajzi elhelyezését tekintve Maros megye keleti részén található, Marosvásárhely megyeközponttól 50 kilométerre,  az európai hírű Szováta fürdőtelepüléstől pedig alig 10 kilométer választja el.

 

A település összterülete  380 négyzetkilométer. Ebből  167 hektár  lakott terület, a fennmaradó részt pedig főleg termőföldek , legelők, rétek, gyümölcsösök, szőlőskertek, erdők alkotják.

 

2003 óta Kibéd újra községközponttá lett miután 1968-2003 között közigazgatásilag Makfalva községhez tartozott.

 

Kibéd falu határai a következőképpen alakultak:

•  a Sóváraddal határos  Kövespatak  csúcsa

• a Nyárádmagyaróssal határos Likat, Kotrán, Kisbükk, Olikat şi Keverek csúcsok

• a Székelyaboddal határos Bekeszege csúcsa

•  Makfalvától az Ecsenye pataka és Lököshátja, Piodásoldala, Buzgó, Nagyaszófeje választja el

• Szolokmával Alsóölvesbüke csúcsán osztoznak

•  Gertyánosfeje csúcs, Közbérc, Imrefi, Köveshágó, Felsőölvesbüke, Kotrosomlás Siklód falu határától választják el. 

 

Kibéd a következő koordináták között helyezkedik el: 46 fok, 56 perc és 33 másodperc északi szélesség és 24 fok, 96 perc és 67 másodperc keleti hosszúság.

Kibéd a Parajd – Szováta medencénél lezáruló Kis-Küküllő völgyében fekszik, a folyó felső szakaszánál, annak jobboldali teraszán, 370 méterrel a tengerszint felett.


Domborzata  

Domborzati szempontból Kibéd település meglehetősen heterogén. Megtalálhatók itt a folyó- és patakvölgyek, a medencedombságok, alacsony középhegységek, melyek a 450 métert is meghaladják. Mindezeken észlelhetőek a különböző földtörténeti korszakok által előidézett változások mint: vízpartok beomlása, kavics-, és homokrétegek, agyag, homokkő lerakodások vízszintes elosztású rétegekben, különböző vastagságban.

Településünk a Kis-Küküllő dombság  része, amely  Felsőgyógy völgyétől Nyárádmentéig terjed, magába foglalva nemcsak a Kis-Küküllő völgyében elterülő helységeket hanem részben a Nagy-Küküllő és a Nyárád vízgyűjtő medencéinek egy részét is.

A széles, teraszos völgyei, csuszamlásos domboldalai, jellegzetes hullámos felszínt eredményeznek, amelyek egy egységes kelet erdélyi medence alosztályt alkotnak a Maros és az Olt folyók között.

Legfőképpen  a mezőgazdasági tevékenységek, a föld megmunkálásának hatására  a Kis- Küküllő újabb medreket mosott az idők folyamán, melyek nyomai még máig is követhetőek. Áradásai nem veszélyesek.

Mára a folyó medre aránylag egyenes, kevés kanyargós résszel, viszonylagosan sebes sodrással, mely nagymértékben a folyóból, főleg építkezésben használt anyagok ( homok, kavics), kivonásának tulajdonítható, ezzel megakadályozva újabb medrek kialakulását.

A talaj nagyon agyagos összetétele, melyet csak egy nagyon vékony földréteg fed gyakori földcsúszamlások okozója. A helységben a folyó és kisebb mellékfólyóinak, patakainak hatására egy 1000-1500 méter széles teraszos medence képződött.

A folyó kelet felé vándorlása eredeti medréhez viszonyítva könnyen észlelhető a folyó jobb oldalán képződött teraszos part által.
A gyakori partelmosás jelensége leginkább a nagyméretű esőzések
és a hóolvadások időszakában észlelhető. A domborzati adottságok miatt gyakoriak a földcsúszamlások. Az agyagréteg bősége a fazekasság megjelenéséhez és ennek elterjedéséhez vezetett  a mezőgazdasággal és állattartással egyetemben. A Kibéd területén talalható sárga agyag évszázadokon át kéznél levő nyersanyagként szolgált a helybélieknek, hosszú ideig a fazakasság lévén a lakosok fő alapfoglalkozása.

Éghajlati adottságaiÉghajlata általában mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A szárazföldi éghajlat, a hegyes, erdős vídékek mérsékelt éghajlatának változatossága jellemző Kibédre is. A település földrajzi fekvésének megfelelően, 450 métert is meghaladó magasságú hegyek lábánál, a Kibéd-Makfalvi medencében, 370 méterrel a tengerszint fölött, legjelemzőbbek a forró nyarak, a hideg és csapadékos telek.

A környék évi átlaghőmérséklete 8-9 Cº, míg Kibéd területén 8,2 Cº körül van. A leghűvősebb hónap január -5,1 Cº-os átlaggal, a legmelegebb pedig július. Az erre a hónapra kiszámított átlaghőméréklet 18,7 Cº.

 

Csapadékosság

A csapadék tekintetében is mérsékelt kontinentális időjárásról beszélhetünk. A csapadékmennyiség egységesen osztódik fel az évszakoknak megfelelően A legesősebb időszak a tavasz vége és a korai nyár, a legtöbb csapadék júniusban, 98 mm-es értékkel, míg a legkevesebb a téli hónapokban van, amelyek átlaga 20-50 mm, ezek közül a legkisebb érték februáré, 30 mm.

A csapadékosság évi átlaga 600-700 mm között  mozog, az esős/havas napok száma évente 115-125. Mivel a Maros megyében tartózó Kibéd az ország központi részén helyeszkedik el,
időjárását az év legnagyobb részében a nyugat és észak-nyugat felől érkező légmozgások befolyásolyák. A szél átlagsebessége a környéken 2,4 m/s. A leggyakoribb és legerősebb széllökések februárban észlelhetőek, de az időszakosan  visszatérő szeles időszak a nyár végéig jellemző.

A szél a leggyengédebben ősszel és nyár elején fújdogál.

A táj éghajlati adottságai szerint alkalmas mérsékelt hőigényű gyümölcs és szántóföldi kultúrák termesztésére, illetve, a magasabban fekvő területek erdőgazdálkodásra, a völgyekben pedig zöldségtermesztés folytatható, de nagyon sokan a szőlőtermesztéssel, borászattal is sikeresen foglalkoznak.

Vízi erőforrások. 

Kibéd legjelentősebb vízi erőforrása a Kis-Küküllő folyó amely egybegyűjti a település területén található vagy áthaladó, állandó vagy időszakos patakokat. Forrása a Gyergyói havasokban, 925 méteres magasságban található. Hossza 191 kilometer. A folyó medre a Kis-Küküllő völgyének bal oldalán, gyönyörű környezetben,  a lombhullató erdők szomszédságában van.

A folyó alja helyenként köves, helyenként pedig homokos. Ezek az építkezésben nélkülözhetetlen erőforrásokat jelentek az építkezni vágyó lakosoknak. A mederrézsű lejtője elég ahhoz, hogy a folyó Kibédi részén ne alakuljanak ki nagyobb mélyedések vagy nagyon elmosott részek. Azon részeken ahol az áramlás alacsonyabb, a víz sekélyebb, jelentős mennyiségű homok rakódik le. Mára ezt már szervezett formában kidolgozzák és a környék építkezési munkálataiban felhasználják.

A Kis-Küküllő kibédi részén a legmagasabb vízszinteket március-áprilisban mérték, míg a legalacsonyabb szintet szeptember, október, november és január hónapokan. 1954-2001 között a legmagasabb vízhőmérsékletet , 28 Cº -ot,  1961  augusztus 11-én jegyezték fel..
A nyári hónapokban a víz átlaghőmérséklete  20 Cº . (V. Sorocovschi, Küküllő fennsík, Hidrologiai tanulmány, 1996).  Kibéd területén, kiemelten a dél-keleti részén amelyet erdővel borított dombok uralnak, számtalan kis vízforrást találhatunk.
Az ivóvíz minősége az északi oldalon jó, a déli oldalon gyengébb.  A faluban található kutak mélysége 8-10 méter, de esetenként mélyebbek is. A falu központjában lakók  a szárazabb időszakokban kell számoljanak a kutaik kiszáradásával.

Sajnálatos modón a Küküllő vízének minőségén sokat rontott az iparosítás, elvárosiasodás, valamint  a mezőgazdaságban használt vegyszerek, műtrágyák, féregírtók.  Úgy 100 évvel ezelőtt a Küküllő vize még iható is volt. Ha ma valaki ezt teszi tudatában kell lennie, hogy nagyon káros hatással lesz/lehet az egészségére. A hidrológiai intézmények által végzett kutatások megállapították  hogy a folyó oxigéntartalma  első osztályú, az ásványi só tartalma pedig másodfokú.  A mérgező anyagok jelenlétét elsőfokunak mutatták ki. Összegezve az 1996-os eredményeket a folyó vizét másodfokúra értékelték. Kibéd területén több patakocska is a Kis-Küküllőbe ömlik. Ilyenek a Silas, Uron, Kökényes, Köves, Kotros, Nagyaszó,  Fenes patakok. Ezek a patakok hozzájárulnak a folyó hozamának  meggyarapodásához a Kibédi rész alsó felén.  Szintén a helységben több olyan állandó vízforrás található melyeknek vize nemcsak hogy iható, hanem kiváló minőségű.  A forrásokat a helybéliek maguk nevezték el. A legfontosabbak: Kinda Kút, Kotrán Farka, Nagy Andrásné tetején,  Kápolna Kút , Semerős Kút,  Hegyes Kút.

Növényvilága.  Az erdélyi medence részeként Kibéd növényzetét a medencedombságok jellemzői határozzák meg. A település 380 méterrel a tengerszint fölött, közvetlenül a Kis-Küküllő jobboldali partján található, helyenként a 450 méter magasságot is meghaladó hegyekkel bekerítve, melyeket túlnyomó részt lombhullató erdő borít, de már kisebb fenyvesek is felbukkannak.

Ezekben az erdőkben főleg bükkfát, gyertyánt, cserefát s ezek mellett elrejtve néhány szilfát, vadcseresznyét és juhart láthatunk.

A lombhullató fafajtákon kívül megjelenő  fenyőfák nem jellemzőek a vídékre. Ez azt jelenti, hogy nem természetes módon hanem mesterséges telepítéssel  elsőízben 1945-1960 között, majd az 1970-1980-as években egy újabb telepítés során kerültek ide. Mennyiségüket tekintve a fenyő fajták az erdők növényzetének 1%-át alkotják.

A Kibéd területén található fák átlagéletkora 68 év, viszont 100 évnél  idősebb példányokkal is büszkélkedhetünk.

Mára az erdők összességenek 98%-a magántulajdonban van és csak 2%-a maradt  állami. A fent említett fajok közül a vizes területeken , különösen a Kis-Küküllő partján a különböző  fűzfák fajai és nyárfák találtak maguknak otthont. Egyes kaszálokon  pedig  nyárfákat ültettek.

A fák allatt vátozatos cserjefélék húzodnak meg, erdei mogyoró, csipkebogyó, galagonya, kökénybokrok, som. A fűréteget a moha, lágyszárú erdei növények, virágok alkotják.

Az erdők életközösségével váltakozva mezőgazdasági területeket, kaszálókat és legelőket találunk. Kibéd 1066.43 hektárnyi füves összterületéből 703.96 hektár kaszáló, 362.47 hektár pedig legelő, amelynek nagyrészét juh és szarvasmarha legeltetésre használják. 

 

A talaj.  

Talajtani szempontból Kibéd területén a következő talajtípusokat találjuk:

• barna podzol talaj 25 %
• fekete üledékes talaj 4 %
• fekete réti talaj  5 %
• szikes talaj 25 %
• öntés és lejtőhordalékos talaj  41 %.

 

Testvértelepülések

•  BAKONYSZOMBATHELY község- Magyarország
  Komárom-Esztergom megye

•  SZATYMAZ község- Magyarország
  Csongrád megye

• ZALALÖVŐ város- Magyarország
  Zala megye

Utolsó frissites: 11.12.2017